Minden szülő számára jól ismert helyzet, amikor gyermeke a bölcsödéből, az óvodából vagy az iskolából betegséget visz haza. Ez az őszi és a téli szezonban az időjárási sajátosságok és a legyengült immunrendszer miatt kifejezetten általános a legtöbb családnál.
Télen- leginkább a vírusos eredetű megbetegedések a gyakoriak, amiből egy egészséges és jól táplált gyermek két-három nap leforgása alatt meggyógyul. A szülők esetében azonban ennél egy kicsit mindig összetettebb a képlet.
A felnőttek ugyanis általában ugyanúgy elkapják a gyermeket ledöntő betegséget, ők azonban a legtöbbször nem tudják kipihenni, gyakran hetekig szenvednek tőle, és mire egy kicsit javulna az állapotuk, csemetéjük egy újabb kórokozót visz haza, majd az egész kezdődik elölről.
„Hetek óta betegek vagyunk…”
Azon túl, hogy a téli fül-orr-gégészeti betegségek megjelenése mintha mindig menetrendszerűen hétvégére esne, nagyon fontos kiemelni a fentiek alapján, hogy a legtöbb akut megbetegedés éppen az ismételt felülfertőződés miatt hajlamos gyakran krónikussá válni.
Ez a veszély a gyerekeket éppen úgy fenyegeti, mint a szülőket, hiszen míg előbbiek folyamatosan ki vannak téve a közösségen belül a kórokozóknak, utóbbiak közvetett módon, első kézből kapják meg az éppen aktuális vírusokat és baktériumokat.
A téli időszakban ezért rengeteg család beleesik ebbe az ördögi körbe, és a szakorvosok jellemzően ilyenkor hallják a következő panaszt: „már hetek óta beteg az egész család”. Hogy van-e kiút ebből az állapotból?
Aktuális cikkünkben bebizonyítjuk, hogy van. Ennek a kulcsa, ha felismerjük a leggyakoribb szezonális betegségeket és időben elmegy az egész család egy szakrendelésre, ami a Móricz Medical Center fül-orr-gégészetén akár hétvégi időpontban sem jelent akadályt.
Elhúzódó nátha és megfázás
Bátran kijelenthetjük, hogy a téli időszak egyik leggyakoribb fül-orr-gégészeti betegsége a nátha és a megfázás, amit sokan hajlamosak félvállról venni, miközben elfelejtik, hogy ennek az elhanyagolása vezet a legtöbbször valamilyen súlyosabb, általában krónikus probléma kialakulásához.
Konkrétan a nátha egyfajta gyűjtőfogalomnak tekinthető fül-orr-gégészeti szempontból, hiszen ezzel az elnevezéssel lehet illetni valamennyi felsőlégúti fertőzést, aminek a hátterében valamilyen vírus áll.
Miközben télen nagyon gyakori betegség, általában gyorsan, orvosi segítség nélkül is könnyedén, szövődmények nélkül gyógyul – kivéve abban az esetben, ha a beteg nem pihen eleget, nem figyel oda az immunrendszere támogatására és nem tesz meg mindent a felülfertőzés ellen.
A legnagyobb problémát – és a szövődmények kialakulását – általában az okozza, hogy a náthás emberek ritkán maradnak otthon. Legyen szó felnőttről vagy gyermekről, idejekorán visszatérnek a közösségbe, ahol cseppfertőzéssel megbetegítenek másokat, és maguk is újabb kórokozókat kaphatnak el.
A nátha és megfázás hátterében általában vírusok állnak. A legtöbbször az orrnyálkahártya gyulladását előidéző rhinovírus, valamint az úgynevezett RSV idézik elő, de más kórokozók is okozhatnak ilyen megbetegedést.
A nátha és a megfázás tünetei
Általánosságban elmondható, hogy a nátha nagyon rövid, mindössze két-három napos lappangási idővel rendelkezik. Jellemzően ezt követően mutatkoznak az első tünetek, köztük az orrfolyás, mely kezdetben vizenyős és átlátszó-, később azonban sűrűbb, fehéres váladékot eredményez.
Gyakori még ilyenkor az orrdugulás mellett a torokfájdalom, a kapcsolódó köhögés, a tüsszögés, valamint a közérzet romlása, amihez fáradékonyság, levertség kapcsolódik, sőt a gyerekeknél különösen gyakori, hogy hőemelkedés, lázas állapot jelentkezik.
A nátha és a megfázás kezelése
A megfázásra minden esetben nagy figyelmet kell fordítanunk, mert azon kevés enyhe fül-orr-gégészeti betegségek közé sorolható, amiből súlyos szövődmények származhatnak, így az orrmelléküregek vagy a fülek gyulladása és felülfertőződése egyaránt megjelenhet utána.
Fontos tudni, hogy a náthát és a megfázást közvetlenül nem lehet gyógyítani, a tüneti kezelés mellett a szervezet immunrendszere végzi el a munka oroszlánrészét, ezért lényeges, hogy a beteg legalább egy-két napig ágyban maradjon és pihenjen.
A tünetek enyhítésével gyakran felgyorsítható a gyógyulás, hiszen az orrváladék lazítása vagy a torok fertőtlenítése lehetővé teszi, hogy a betegek szervezete gyorsabban leküzdje a vírust.
A különféle vény nélkül kapható készítmények, láz- és fájdalomcsillapítók az esetek többségében elegendőek, de heves láz és szűnni nem akaró, netán erősödő tünetek mellett mindig érdemes felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost egy alapos kivizsgálás érdekében.
Fülkürthurut
Amint azt fentebb már kiemeltük, ha egy beteg nem fordít elég figyelmet a nátha és a megfázás kezelésére, azaz nem piheni ki magát vagy nem fordul orvoshoz, akkor abból szövődmények alakulhatnak ki. Az egyik leggyakoribb szövődmény általában a fülkürthurut.
A betegség minden esetben egy vírusos felsőlégúti fertőzéssel kezdődik, vagyis kezeletlen nátha után nagyobb valószínűséggel alakulhat ki. Főként gyermekeket érintő betegség, ami még mindig nem sorolható a súlyosabb típusok közé, de megfelelő kezelés nélkül további szövődményeket – például középfülgyulladást – idézhet elő.
Ebben az esetben az orrüreg és a középfül között megtalálható csőszerű képződmény érintettségéről van szó. Nátha és megfázás esetén ugyanis a fülkürtben elhelyezkedő nyálkahártya megduzzad, ami kezdetben csak szűkíti ezt a járatot, később azonban teljes egészében el is zárhatja.
Mivel a fülkürt biztosítja a dobüreg szellőzését, ezért a dobhártya ilyenkor behúzódik, amitől a hallócsontok nem tudnak megfelelő mértékben mozogni. Leginkább ez okozza a betegséghez kapcsolódó kellemetlen panaszok többségét.
A fülkürthurut tünetei
Amennyiben a fülkürt szellőzése a gyulladás hatására romlik, a dobüregben csökkenni kezd a légnyomás, ami jellemző hallásproblémákat idéz elő.
Ezért ismerhető fel a fülkürthurut nagyon könnyedén, hiszen elegendő csak a fül-orr-gégész szakorvosnak megnéznie a dobhártyát ahhoz, hogy a hallásproblémákra panaszkodó betegnél rögtön felállítható legyen a diagnózis.
A kisebb mértékű fülkürthurut gyakran jár együtt kellemetlen pattogással és ropogással a fülben – főként nyelés hatására –, de előrehaladott állapotban jelentős halláscsökkenés, füldugulás, a fül kellemetlen feszülése egyaránt jelentkezhet.
Utóbbi tünetek jellemzően csak tartós elzáródásnál fordulnak elő, amikor a betegek – főként a gyerekek – jelentős mértékű halláscsökkenésről számolnak be, illetve problémájukat már a környezetük is érzékeli.
A fülkürthurut kezelése
Miután a fülkürthurutot sokszor elhanyagolt, kezeletlen, gyakran krónikus nátha vagy arcüreggyulladás váltja ki, ezért a gyógyítás tekintetében a legfontosabb, hogy ezeket az okokat megszüntessük.
Emiatt fontos az orrváladék folyamatos és rendszeres kiürülésének biztosítása – gyermek esetében az orrszívó berendezés használata –, a duzzadt nyálkahártya lohasztása, de a maradék orrváladék feloldása érdekében speciális orrspray alkalmazása is javasolt.
Sokat segíthet a fülkürthurut gyógyulásában a fülmelegítés is, ha viszont egyik megoldás, a speciális készítmények sem biztosítják, hogy az orr felől a fülkürthurut felszabaduljon és újra szabadon átjárható legyen, akkor speciális beavatkozásra van szükség.
A fülkürthurut tartós vagy erőteljes elzáródásakor előfordulhat ugyanis, hogy a gyógyításhoz egy műanyag csövet kell beültetni a dobhártyába, ami elősegíti a dobüreg átszellőzését, majd a fülkürt ismételt átjárhatóságát is biztosítja.
Középfülgyulladás
A középfülgyulladás szintén a gyakori fül-orr-gégészeti betegségek közé sorolható a téli szezonban. Jellemzően az elhanyagolt nátha szövődményeként számolhatunk vele, mint egy kellemetlen tünetekkel járó gyulladás, ami a középfülben, illetve a kapcsolódó üregrendszerben alakul ki.
Megkülönböztetünk akut, azaz savós-, és krónikus középfülgyulladást. Mindkét esetben valamilyen baktérium vagy vírus idézi elő a betegséget, azonban mind a tünetek, mind a kórlefolyás tekintetében megfigyelhetők különbségek a kettő között.
A legtöbbször a gyerekeknél jelentkezik, aminek az oka főként abban keresendő, hogy a fülkürt 8-10 éves korra fejlődik ki teljesen, ha pedig a szerv nehezen átjárható, akkor az elősegíti a gyulladásos állapotok kialakulását.
A betegség gyakoribb megjelenéséhez hozzájárul továbbá, hogy a gyerekeknek jellemzően még fejletlen az immunrendszerük, ezért sokkal fogékonyabbak a bakteriális vagy a vírusos fertőzésekre, de a megfigyelések szerint az örökletes tényezők is befolyást gyakorolhatnak a kialakulására.
A középfülgyulladás tünetei
Ha savós középfülgyulladásról beszélünk, akkor az első és legfontosabb tünet jellemzően a halláscsökkenés, hiszen a hallócsontokat a betegség hatására folyadék veszi körbe, de nem alakulnak ki tipikus gyulladásos tünetek, így fájdalom vagy éppenséggel lázas állapot.
A gennyes középfülgyulladás már jellemzőbb és erőteljesebb tüneteket produkál. Mivel a középfülben ilyenkor gennyes váladék keletkezik, ezért nagyon heves, gyakran pulzáló, éjszaka jellemzően erősödő fájdalom társul hozzá, méghozzá magas láz társaságában.
Ilyenkor is jelentkezik halláscsökkenés, ami gyorsabb kialakulású, azonban a fájdalom és a többi intenzív tünet mellett gyakran kevésbé figyelnek oda rá.
A középfülgyulladás kezelése
Rettegett kezelési mód a középfülgyulladás esetén a fül felszúrása. Ezt a módszert ma már nagyon ritkán alkalmazzák, csak nagyon kivételes esetben lehet szükség rá. Egy alapos fül-orr-gégészeti szakvizsgálat azonban elhanyagolhatatlan!
A középfülgyulladás ugyanis egy alapvetően jól gyógyítható betegség, de mivel súlyos szövődményei alakulhatnak ki, ezért körültekintő kezelése elhanyagolhatatlan.
A szakorvos minden esetben annak fényében dönt az alkalmazott módszerről, hogy a tünetek és a dobhártya állapota alapján feltárta: vírusos- vagy bakteriális eredetű gyulladásról van-e szó?
A betegek többsége általában gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító készítményeket kap, valamint olyan gyógyszereket, melyek elősegítik a megfelelő orrszellőzés kialakulását. Ha nincs még genny a középfülben, a melegítés, az infralámpa alkalmazása is jó hatást gyakorolhat a páciens állapotára.
Gyakran alkalmazott készítmény középfülgyulladás esetén az antibiotikum. Ezt azonban csak bakteriális eredetű fertőzésnél ajánlatos alkalmazni, de akkor is egyre ritkábban írják fel a kezelőorvosok – a legtöbbször csak kisebb, két-hároméves gyermekeknél van szükség rá.
Arcüreggyulladás
A kezeletlen nátha és megfázás után gyakran alakul ki a téli időszakban arcüreggyulladás. Nagyon gyakori fül-orr-gégészeti betegség ilyenkor, mely az arckoponya csontjainak a belső üregeit, esetünkben konkrétan az arcüreget (sinus maxillaris) érinti.
Kialakulása akkor fordulhat elő, ha az orrüreget az arcüreggel összekötő nyílásnál a gyulladás hatására a nyálkahártya megduzzad, gyakorlatilag elzárja a kettő közötti összeköttetést, amitől az arcüregben folyadék halmozódik fel, mely súlyos esetben akár el is gennyesedhet.
Az elhúzódó nátha mellett rengeteg oka lehet az arcüreggyulladás kialakulásának. Az orrpoliptól kezdve, az orrsövény ferdülésén át az örökletességig bezárólag megannyi tényező állhat a háttérben.
Amit fontos kiemelni, hogy az arcüreggyulladásra a gyermekek jellemzően sokkal hajlamosabbak, mint a felnőttek, ami természetesen közel sem jelenti azt, hogy egy krónikussá vált felső légúti megbetegedésből ne alakulhatna ki bárkinél ez az elváltozás.
Az arcüreggyulladás tünetei
Az arcüreggyulladásnak nagyon általános és jellemző tünetei vannak. A legtöbbször egyszerű náthával kezdődik, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, torokfájás és tüsszögés jelentkezik, majd miután az arcüreg elzáródott, megjelenik a kellemetlen fájdalom.
Általában a fej, az arcrész fájdalmáról beszélünk, ami nyomásra vagy hajolásra lényegesen kellemetlenebbé válik. Ha gennyesedés lép fel, akkor ahhoz minden esetben magas láz is társul, egyéb esetben maximum hőemelkedés léphet fel a levertség és fáradtság mellett.
Az arcüreggyulladás kezelése
Noha az arcüreggyulladás gyakran spontán módon meggyógyul – pihenés, immunerősítés és tüneti kezelés mellett –, azonban gyakran szükség lehet célzott kezelésre is.
A láz- és fájdalomcsillapítókon túl például elengedhetetlen a megfelelő orrsprayk használata, melyek segítenek abban, hogy az orrnyílás átjárhatóvá váljon, ezáltal az arcüreg mielőbb kitisztulhasson, ami a gyógyulás alapfeltétele.
Mivel a legtöbbször baktériumok okozzák az arcüreggyulladást, ezért antibiotikumok alkalmazására is szükség lehet. Különösen a kombinált penicillinek nagyon hatékonyak a kezelésben, de a makrolidek is gyakran előkerülnek.
Amennyiben a beteg állapota a gyógyszeres kezelésre nem javul, az arcüreg felszúrására lehet szükség. Ilyen esetekben a gyulladásos izzadmányt egy vastag tűn keresztül lecsapolják, a melléküreget pedig egy speciális antibiotikumos oldattal átmossák.
Kellemetlen, de rendkívül hatékony gyógymód a súlyos esetekben. Előfordulhat továbbá, hogy arcüreggyulladásnál műtéti beavatkozásra van szükség azért, hogy biztosíthassák a váladék kivezetését,Kellemetlen, de rendkívül hatékony gyógymód a súlyos esetekben. Előfordulhat továbbá, hogy arcüreggyulladásnál műtéti beavatkozásra van szükség azért, hogy biztosíthassák a váladék kivezetését,