Időpontfoglalás
Visszahívást kérek
Ismertető megtekintése
Árak
Orvosaink
A megelőzés rendkívül fontos ennél a szakágnál, így nagyon sok beteg azért keres fel egy kardiológust – vagy azért kellene felkeresnie egyet –, mert a rizikófaktorok közül több is érvényes rájuk, ezáltal magas köreikben a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázata.
Ha ugyanis a genetikai tényezőket nem vesszük számításba, a kardiológiai problémák zöme megfelelő életmóddal, kellő odafigyeléssel és rendszeres orvosi vizsgálatokkal megelőzhető.Fontos kiemelni továbbá, hogy a kardiológia gondoskodik arról is, hogy műtétek vagy más egyéb beavatkozások előtt meghatározzák a páciens operálhatóságát vagy azt, hogy a szívizomzata elég erős-e.
Mikor forduljunk kardiológushoz?
Nem lehet elég alkalommal hangsúlyozni, hogy a kardiológia szakága kapcsán milyen fontos a prevenció, a súlyosabb betegségek – például szívinfarktus vagy trombózis – megelőzése.
Ha a beteg már konkrét tüneteket tapasztal, akkor a 24. órában van, de léteznek olyan rizikófaktorok is, amelyek nagyobb odafigyelést igényelnek, noha még egészséges táplálkozás és rendszeres testedzés mellett is elengedhetetlen, hogy évente legalább egyszer részt vegyünk egy kardiológiai kivizsgáláson.
Ilyenkor lehetőség van arra, hogy idő előtt fény derüljön olyan, gyakran rejtett, tüneteket még nem produkáló elváltozásokra, melyek kis odafigyeléssel, esetleg célzott kezeléssel visszafordíthatók és gyógyíthatók.
A következő rizikófaktorok és tünetek észlelésekor fontos, hogy odafigyeljünk a rendszeres-, heves panaszoknál pedig a haladéktalan kardiológiai kivizsgálásokra:
- genetikai hajlam, amikor szülők, nagyszülők vagy testvérek esetén volt diagnosztizált szív- és érrendszeri probléma;
- egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, jelentős túlsúly, rendszeres dohányzás és fokozott stressz esetén;
- gyakran jelentkező mellkasi nyomás, fájdalom és egyéb lokális diszkomfort érzés mellett;
- rendszeresen visszatérő fejfájásnál, szédülésnél, légszomjnál, illetve vizesedő és duzzadó lábaknál;
- erőteljes szívdobogás és rendszertelen szívverés érzése esetén.
Mi történik egy kardiológiai vizsgálaton?
Egy általános kardiológiai vizsgálat minden esetben a beteg panaszainak megismerésével, aktuális állapotának felmérésével kezdődik. Lényeges, hogy a szakorvos pontosan ismerje a páciens életmódját, illetve kórtörténetét egyaránt.
Ezen felül gyakran szóba kerül a családi anamnézis is, hogy a közvetlen hozzátartozóknak volt-e valamilyen kardiológiai betegségük vagy sem. Amennyiben valakinek panaszai is vannak, azok felmérése és tisztázása egyaránt fontos.
Közel sem elhanyagolható ugyanis, hogy valaki magas vérnyomás miatt fordult szakorvoshoz, vagy éppen szűnni nem akaró, esetleg folyamatosan visszatérő mellkasi fájdalmak miatt. Ezek tisztázása elengedhetetlen a tényleges vizsgálatok megkezdéséhez.
Fizikális vizsgálatok a kardiológián
A kardiológián általában többféle fizikális vizsgálatra is sor kerülhet, melyek fájdalommentesek, és még csak kellemetlennek sem mondhatók, ellenben szinte kivétel nélkül időigényesek.
EKG
Az egyik legáltalánosabb kardiológiai vizsgálat kétségtelenül az EKG, vagy kevésbé ismert nevén elektrokardiográfia. Segítségével a szakorvosoknak lehetőségük nyílik megvizsgálni a kérdéses szerv állapotát a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség alapján.
A szív összehúzódását ugyanis elektromos inger vezéreli, az eredmények pedig valós időben egy EKG görbén rajzolódnak ki, ami alapján egy gyakorlott szakorvos minden esetleges eltérést vagy rendellenességet képes kiolvasni.
Terheléses EKG
A terheléses EKG vagy más néven ergometria egy specializált EKG vizsgálat, aminek a célja az, hogy munka közben is meg lehessen vizsgálni a szív működését. A beteg általában egy szobakerékpárt teker a vizsgálat során, miközben elektródák ellenőrzik a szív elektromos jeleit.
Ezeket a kapcsolódó eszköz ugyanúgy EKG görbén rögzíti. Ezzel a vizsgálattal könnyű ellenőrizni, hogy a szervezet, a szív miként alkalmazkodik a terheléshez, amivel kizárható vagy bizonyítható az esetleges koszorúér betegség.
Szívultrahang ECHO
A Szívultrahang ECHO, vagy más néven echokardiographia egy modern képalkotó eljárás, amivel páratlan pontossággal, valós időben lehet szemügyre venni a szív működését és állapotát akár terhelés, illetve munka közben is.
A szívultrahang azon túl, hogy teljes mértékben fájdalommentes, semmiféle előkészület sem szükséges hozzá, így akár azonnal elvégezhető, ha a kezelőorvos úgy véli, ezzel a képalkotó eljárással fel lehet tárni a páciens állapotát.
24 órás vizsgálatok
Bizonyos esetekben szükség van arra, hogy a beteg szívműködését vagy érrendszeri állapotát 24 órán át folyamatosan nyomon lehessen követni. A kardiológia ma már erre is rendelkezik alternatívával, hiszen többféle 24 órás vizsgálat is alkalmazható a pácienseknél.
Az egyik ilyen a Holter EKG, amit egy speciális, testre szerelhető eszközzel lehet kivitelezni. A páciensnek egy teljes napig kell viselnie, miközben az eszköz átfogó adatokat és jeleket gyűjt, melyek hasznos segítséget jelenthetnek bizonyos betegségek, így a magas pulzus vagy a pitvarfibrilláció azonosításakor.
Ezen felül létezik még ABPM, vagy más néven 24 órás vérnyomás monitorozás is. Segítségével lehetősége nyílik a kardiológus szakorvosnak többórányi adatot, kiugrásokat, leeséseket vagy más egyéb adatokat ellenőrizni a beteg vérnyomása kapcsán, ami a diagnózis és a kezelés tekintetében elhanyagolhatatlan információ.
Arteriográfia
Egy viszonylag új vizsgálati módszer a kardiológia világában az arteriográfia, amit egy speciális diagnosztikai eszközzel kiviteleznek azzal a célzattal, hogy megmérjék az érfalak rugalmasságát, ezzel időben felismerve a meszesedéseket és megelőzve az érkatasztrófákat.
A vizsgálat jóvoltából tünetek nélkül is felismerhetők olyan elváltozások, melyek ebben az állapotukban még visszafordíthatók vagy szinten tarthatók annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki súlyosabb betegségek és életveszélyes helyzetek.
