A modern ember életmódja a szív egészségének egyik legnagyobb ellensége. Mi sem bizonyítja ezt jobban más, minthogy a szív- és érrendszeri problémák Magyarországon még mindig vezető betegségnek számítanak, holott jelentős részük könnyedén megelőzhető lenne.
A kardiológiai panaszok kapcsán azonban nagyon kevés figyelmet kap a prevenció. Hiába tudják sokan, hogy életmódjuk egészségtelen, semmit sem tesznek a változásért, holott a szív nagyon hamar jelzi, hogy valami gond van a háttérben.
A legtöbb szívbetegség ugyanis krónikus módon, egy lassú és jól követhető folyamat részeként alakul ki. Amennyiben a betegek ismernék a rizikófaktorokat, az árulkodó jeleket és részt vennének rendszeres szűrővizsgálatokon, akkora a súlyos állapotok zöme megakadályozható lenne.
Sokan nem tudják, hogy mikor forduljanak kardiológushoz
Itt lenne tehát az ideje annak, hogy 40-50 éves kor fölött mindenki nagyobb figyelmet fordítson a kardiológiai eredetű panaszokra, sokan azonban még mindig nem tudják, hogy mire figyeljenek oda, egyáltalán milyen tünetekből lehet nagyobb baj.
Ezért érdemes évente legalább egy alkalommal ellátogatni egy kardiológiai szakvizsgálatra
még akkor is, ha nincsenek konkrét panaszaink, legfeljebb csak valamelyik rizikófaktor érint minket.
Egy EKG vagy egy szívultrahang vizsgálat után ugyanis a páciens megnyugodhat, vagy idejekorán olyan életmódbeli tanácsokat kaphat egy szakorvostól, amelyekkel megelőzhetne egy komolyabb betegséget.
Hogy mégis miféle kardiológiai rizikófaktorok léteznek? Egyáltalán milyen panaszok utalnak arra, hogy a háttérben a szívünket érintő betegség állhat? Ezekre a kérdésekre válaszoltunk az alábbiakban!
Kardiológiai betegségre utaló tünetek
Mellkasi fájdalmak
Noha a szívbetegségek nemcsak mellkasi fájdalmat idézhetnek elő, hanem a felsőtest több pontjába is kisugározhatnak, azonban az egyik legáltalánosabb panasz a szorító, fojtogató nyomásérzet a mellkason, ami mögött gyakran egy már kialakult szívkoszorúér betegség húzódik meg.
A fájdalom megjelenése minden esetben kardiológiai kivizsgálást igényel. Amennyiben pihentetésre enyhül vagy elmúlik, akkor is ajánlott már másnap bejelentkezni kardiológiára, de ha a szorító fájdalom nem mérséklődik, akkor az egy súlyosabb állapot, a betegnek pedig sürgősségi beavatkozásra van szüksége.
Utóbbi ugyanis a szívinfarktus egyik tünete lehet, mely nagyon magas halálozási rátával kecsegtet, de az időben elkezdett szakszerű kezeléssel gyorsan stabilizálható a beteg állapota.
Itt fontos kiemelni a bizonytalan eredetű mellkasfájdalmakat, amelyek hátterében reflux, pánikbetegség, asztma, de akár mellhártya-gyulladás is meghúzódhat. Mindegyik esetben fontos a teljeskörű kivizsgálás, azonban ezek már nem a kardiológia szakágához tartozó problémák.
Erőteljes szívdobogás
Normál esetben az emberi szervezet teljesen némán működik, így senki sem hallja például a saját szívverését. Vannak azonban kivételek, mint például a terhelés során jelentkező erős szívdobogás, ami teljesen normális reakció a test részéről.
Amennyiben azonban ez a tünet nyugalmi állapotban jelentkezik, és hosszú másodperceken át hallja a beteg, akkor ott a háttérben már valamilyen szívpanasz húzódhat meg, ami mielőbbi kardiológiai kivizsgálást igényel.
Ilyen esetekben alkalmazható magas hatásfokkal a 24 órás EKG mérés, ami képes egy teljes napon át nyomon követni a beteg minden szívdobbanását, az értékek alapján pedig egy tapasztalt kardiológus gyorsan megtalálhatja a probléma kiváltó okát.
A Holter monitorozás, vagy más néven 24 órás EKG mérés természetesen a Móricz Medical kardiológiai szakrendelésén is elérhető, méghozzá szakorvosi kiértékeléssel.
Szabálytalan vagy szapora pulzus
A szabálytalan pulzus egyike azoknak a kardiológiai eredetű panaszoknak, mely a mért értékek függvényében akár azonnali beavatkozást is igényelhet.
A normál pulzusszám egy egészséges felnőtt embernél átlagosan 120 ütés percenként. Amennyiben ez az érték lényegesen több vagy alacsonyabb ennél, akkor sürgősségi beavatkozásra van szükség.
Gyakori azonban, hogy a pulzusszám napokig szapora vagy szabálytalan, de csak kisebb eltérést mutat. Ilyen esetben a kardiológiai kivizsgálás nélkülözhetetlen, hiszen rengeteg kapcsolódó betegség előidézheti.
Ha a kiváltó ok időben feltárásra kerül, azzal könnyedén megakadályozható egy súlyosabb betegség kialakulása, ami akár életveszélyes állapotot is eredményezhet.
Nehézlégzés, fulladás
A légszomj és a nehézlégzés a kezdődő szívbetegség egyik tipikus tünete. Kezdetben csak fizikai terhelés hatására jelentkezik, később azonban már egy lépcsőzés is kiválthatja. Gyakran társul hozzá mellkasi nyomás, levertség, fáradtság és rossz közérzet.
A nehézlégzés minden esetben kardiológiai kivizsgálást igényel, hiszen olyan szívbetegségre vagy más egyéb kardiológiai problémára derülhet fény ilyenkor, ami utána gyógyszerekkel és életmódváltással visszafordítható-, az életveszélyes állapot pedig megelőzhető lesz.
Amikor a fulladás vagy a légszomj nyugalmi állapotban jelentkezik, vagy pihenés hatására sem akar enyhülni, akkor a betegnek sürgősségi ellátásra lehet szüksége, hiszen egy infarktus is okozhat ilyen panaszokat.
Végtagzsibbadás
A végtagok, de különösen a karok zsibbadása sok különféle hátterű betegséget feltételezhet, azonban a hosszabb ideje fennálló panaszokat a kapcsolódó tünetek fényében érdemes kivizsgáltatni.
Sok esetben okoz ilyen rendellenességet például egy gerincsérv, vagy valamilyen idegi eredetű probléma, de amennyiben a zsibbadást légzési nehézségek és mellkasi nyomás is kíséri, akkor a kardiológiai vizsgálat megkerülhetetlen.
Mindez még akkor is igaz, ha a zsibbadás a többi tünettel együtt magától elmúlik, csak időszakosan jelentkezik, hiszen a háttérben a keringési hiányosságoktól kezdve, a vérrögön és az agyi érszűkületen át, a szív vérellátási zavaráig bezárólag rengeteg elváltozás fennállhat.
Gyengeség, fáradtság, szédülés
Ha a gyengeség, a fáradtság és a szédülés együtt jelentkeznek, gyakran visszatérő panaszok, súlyosabb esetekben ájuláshoz vezetnek, akkor ott fennáll a gyanúja annak, hogy valamilyen kardiológiai betegség volt a kiváltó ok.
A legtöbbször csak a vérnyomás ingadozása áll a háttérben, amit ma már egy alapos kivizsgálást követően nem nehéz beállítani a megfelelő gyógyszerekkel, azonban súlyos szívbetegség, például szívritmus-zavar vagy angina is okozhatja.
Csak nagyon kevesen tudják, de vannak esetek, amikor a szívinfarktus nem mellkasi fájdalommal vagy végtag-zsibbadással jár, hanem a páciens mindössze szűnni nem akaró fáradtságot és gyengeséget érzékel.
Utóbbit a legnehezebb felismerni, ezért az ilyen enyhe tünetek a leginkább veszélyesek, hiszen a többség nem gondol súlyos betegségre.
Kardiológiai rizikófaktorok
Most, hogy már ismerjük azokat a tüneteket, amelyek súlyos kardiológiai betegségeket is rejthetnek, fontos rátérni azokra a rizikófaktorokra, amelyek
- egyrészt szintén rendszeres kivizsgálást tesznek indokolttá;
- másrészt elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
- Egészségtelen táplálkozás, kevés testmozgás, elhízás
A kardiológiai betegségek hátterében a legtöbbször az egészségtelen életmód hatásai állnak. Különösen az elhízás, illetve az odáig vezető események, hiszen a túlsúlyos állapot nemcsak a szívet-, hanem az érrendszert is jelentős mértékben túlterheli.
Ennek az egyik oka a nem megfelelő táplálkozás. A túl sok zsíros és cukros étel, valamint a nagy mennyiségű sófogyasztás rengeteg negatív hatást indít el a szervezetben, melyek felgyorsítják a szív- és érrendszer állapotának romlását, így szívinfarktushoz vagy érelmeszesedéshez vezetnek.
Az egészségtelen ételek mellett – általában az elhízás miatt – a túl kevés mozgás is elősegíti a kardiológiai betegségek előfordulását. Ezért kell törekedni arra, hogy hetente legalább három alkalommal átmozgassuk testünket és megdolgoztassuk a szívünket, hiszen az csak így maradhat edzésben.
Ha mindezt egészséges táplálkozással, sok friss zöldséggel és gyümölccsel, rengeteg egészséges rosttal, fehérjével és teljes kiőrlésű termékek fogyasztásával egészítjük ki, akkor évi egy kardiológiai szűrővizsgálat mellett rengeteget tettünk szívünk egészségének megőrzéséért.
Stressz, állandó rohanás
Rengeteget, de nem mindent! A kardiológiai panaszok ugyanis gyakran megjelennek egészséges életmódot folytató emberek körében is, ha nem figyelnek oda a belső egyensúlyuk fenntartására.
A stressz és az állandó rohanás ugyanis egyfajta csendes gyilkosként jellemezhetők. A modern kort meghatározó életvitel túlterheli a szervezetet, felborít egészséges belső állapotokat, ez pedig hatalmas nyomást gyakorol a szívre, az érrendszerre.
Nemcsak csendes, hanem lassú gyilkos is, hiszen sokáig nem érezteti hatását, majd egyik napról a másikra olyan egészségügyi panaszokat idéz elő, melyek közvetlen vagy közvetett módon, de kardiológiai eredetű problémává válhatnak.
Dohányzás, túlzott koffeinfogyasztás
Szintén a modern világ és életmód egyik hozadéka, hogy legális drogokkal károsítjuk szervezetünket. A cigarettázás mellett az energiaitalokkal és kávéval eltúlzott koffeinbevitel például hosszabb távon rendkívüli módon megterheli a szívet és az érrendszert, de nagyon rossz hatást gyakorol a vérnyomásra is.
A dohányzásról való leszokás és a kávéfogyasztás mérséklése tehát egy olyan prevenciós módszer, ami lecsökkenti a kardiológiai betegségek kialakulásának kockázatát.
Ha mégsem tudnánk lemondani róluk, az évenkénti rendszeres kardiológiai vizsgálattal idejekorán lehetőség van felismerni olyan elváltozásokat, melyek egy életmódváltással még visszafordíthatók vagy szinten tarthatók.
Az örökletes szívbetegség
Amennyiben rizikófaktorokról beszélünk, az örökletes szívbetegségekről mindenképpen fontos kiemelnünk egy gondolatmenetet. Az öröklődés folyamatával az ember nem tud szembeszállni, ellenben mindenki rengeteget tehet azért, hogy még ilyen esetekben is teljes életet tudjon élni.
Nincs más teendő, mint a fentiekben kiemelt prevenciós eszközök alkalmazása abban az esetben, ha a családban – különösen a közeli rokonságban – volt már valakinek szívbetegsége. Ilyenkor az évenkénti egy-két általános kardiológiai vizsgálat túlzás nélkül életmentő lehet.
