Blog
  1. Híreink
  2. A fülzúgás okai és sajátosságai: a fül-orr-gégész válaszol
Menü
Blog
  1. Híreink
  2. A fülzúgás okai és sajátosságai: a fül-orr-gégész válaszol
Kiemelt ÜNNEPI NYITVATARTÁS: Március 29. és Április 01. között klinikánk NYITVA tart, nappali FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ügyeletet tartunk 9:00 és 17:00 között! Hívjon minket bizalommal!

A fülzúgás okai és sajátosságai: a fül-orr-gégész válaszol

A fülzúgás okai és sajátosságai: a fül-orr-gégész válaszol

A fülzúgás (vagy szaknyelven tinnitus) egy világszerte mintegy 50 millió embert érintő betegség, mely annak ellenére is a fül-orr-gégészet szakágához tartozik, hogy gyakran nem lokális eredetű problémáról van szó.

Akkor beszélhetünk róla, ha a fülben folyamatos csengő vagy zümmögő hang észlelhető. Beszélhetünk egy- és kétoldali fülzúgásról, de előfordulhat, hogy a hang nem köthető a fülekhez, mint inkább a fülkörnyéki részen vagy a fejben jelentkezik.

A tünetek rendkívül sokoldalúak lehetnek, azonban a felnőtt lakosság legalább 1 százalékánál annyira erőteljessé válhat, hogy az már gondot okoz a mindennapok során, a hétköznapi feladatok ellátásakor is.

Hogy mit kell tudni a fülzúgásról, mitől alakul ki és milyen okok húzódhatnak meg a hátterében? Többek között ezeket a kérdéseket is megválaszolta a 21. Hifi Show-n tartott előadásán Dr. Molnár Marianna, a Móricz Medical Center fül-orr-gégész szakorvosa.

A fülzúgás egyre gyakoribb betegség

Miután a doktornő egy zenei témájú esemény kiemelt előadója volt, ezért rögtön azzal kezdte kapcsolódó mondandóját, hogy az emberek „a zenét nagy hangerővel szeretik hallgatni, és emiatt gyakran találkozunk olyan páciensekkel és betegekkel, akik egy ilyen erőteljes zenei élmény után jelentkeznek a rendelőnkben.

Ebből következik, hogy a fülzúgást manapság már egyre többször nevezik népbetegségnek, melynek növekvő előfordulását a szakorvos is megerősítette a szakmai fórumon:

„A zajártalom, a fülzúgás a XX. - XXI. században egy egyre növekvő betegség, tünet vagy panasz az emberiség történetében, egészségtörténetében vagy betegségtörténetében, mely egyre gyakrabban jelentkezik.”

A fülzúgás típusai

Alapvetően a fülzúgást két nagyobb csoportba sorolhatjuk, így beszélhetünk

  • szubjektív
  • és objektív tinnitusról.

A szubjektív fülzúgás az, amikor a zajt csak a beteg hallja. Lehet átmeneti, de krónikus is, a páciens pedig sokféle hangot észlelhet, azonban előfordulhat, hogy mindig ugyanolyan jellegű, mindig megegyező frekvencián megszólaló zajról van szó.

Az objektív fülzúgás ritkább kórkép. Ilyenkor a zajt nemcsak a beteg, hanem más is érzékelheti. Általában pulzáló zajról van szó, melyet alighanem a pulzus, a véráramlás idéz elő, hiszen jobban hallható a vénák vagy a fülszövet közelében.

Hogyan alakul ki a fülzúgás?

Miután a közönség soraiból sokan izgatottan hallgatták a doktornő előadását, érdeklődve tette fel valaki a kérdést, hogy mégis hogyan alakul ki a fülzúgás?

„A fülzúgás úgy keletkezik, hogy a csigában az úgynevezett korti szerven, ahol az alap bázison van egy fedő kis hártya, megtalálhatók a belső és a külső szőrsejtek, amikhez a hallóideg szálaknak a végződései kapcsolódnak, és a hallóidegpálya viszi a kórtexbe, a hallásközpontba a hallóideget.

Ezek a felelősek azért, hogy a folyadékba bekerült hanghullámokat az úgynevezett csiga továbbítsa. A szőrsejtek azonban a nagy zajtól károsodhatnak, és amennyiben ez bekövetkezik, akkor fülzúgás alakulhat ki.”

Dr. Molnár Marianna szerint 75 decibelnél nagyobb hangerőnek egyáltalán nem szabadna kitenni a fület, ami valójában kivitelezhetetlen, hiszen egy koncerten például gyakran a 90-100 decibel hangerő az általános.

Szervi betegség is okozhat fülzúgást

A fülzúgás hátterében nagyon sok elváltozás állhat. Ezért fontos, hogy amennyiben valaki ilyesmit tapasztal, a legelső lépés mindig egy fül-orr-gégész szakorvos felkeresése legyen, hiszen szervi okok is előidézhetik a problémát.

Természetesen vannak egyszerűbb esetek is. „a legbanálisabb ok, amikor a hallójáratot csak a fülzsír zárja el. Kimossuk a fülét, és 5 perc múlva a beteg ragyogó arccal mehet haza, hogy újra hall és nem zúg a füle. Ez a legboldogabb pillanat számunkra is” – jelentette ki határozottan a doktornő.

Előfordulhat továbbá, hogy a fülzúgás hátterében egy súlyos zajártalom áll. Ilyenkor a fül-orr-gégész szerint 72 órán belül cselekedni kell, különben a páciens akár tartós halláskárosodást is szenvedhet.

„A protokoll az, hogy azonnal lökésterápiára és szteroidra van szükség. Meg kell adni a szervezetnek, hogyha még akar vagy tud regenerálódni, akkor mindent megkapjon a vérből, ami az építkezéshez, az újjáépítéshez szükséges.”

A fülzúgást 80 százalékban nem szervi elváltozás okozza

Dr. Molnár Marianna előadásának egyik legérdekesebb pontja volt, amikor kiemelte, hogy a fülzúgásos eseteknél mindössze 20 százalékban áll a háttérben szervi elváltozás (fülzsírdugó, agydaganat, vérképzőszervi betegség), a maradék 80 százalék inkább a „civilizációs ártalom”, ahogyan a doktornő fogalmazott.

Ma már ugyanis az emberek nem tudnak igazán csendes környezetben élni, folyamatos zajszennyezésben töltik mindennapjaikat, még a csendes pihenés is gondot okoz például az éjszakai repülőgép-járatok miatt, melyeket eredménytelenül próbálnak ritkítani a zajterhelés csökkentése miatt.

A fül-orr-gégész szakorvos szerint azonban „a nem megfelelő a táplálkozás, a stressz, a túlhajszoltság” egyaránt olyan tényezők, melyek kellemetlen fülzúgást eredményezhetnek és nem sorolhatók a szervi okok közé. Ezeket más és más szakágak kezelik.

Sok esetben például szakosodott pszichológusok fogadják a fülzúgástól szenvedő betegeket, mert a doktornő szerint sokszor „az agyunkat kell megtanítani arra, hogy ne okozzon feszültséget, stresszt az, hogy elvonom, habituálom, megszoktatom azokat az ingereket” – melyek gyakran fülzúgást idéznek elő.

Poszt-Covid tünet is lehet a fülzúgás

A poszt-Covid még mindig nagyon sok beteg életét keseríti meg különféle kellemetlen tünetekkel. Az enyhébb panaszok között gyakran találkozni olyan fül-orr-gégészeti panaszokkal, mint a szédülés vagy a fülzúgás.

A szakorvos az előadáson elmondta, hogy már most nagyon sok tanulmány elkészült és folyamatosak a felmérések is azzal kapcsolatban, hogy a Covid-fertőzés után nagyon gyakran tapasztalnak a szakágon belül tartós hallássérülést, így különösen gyakran például fülzúgást.

„Azt is tudni kell, hogy vannak úgynevezett neurotop vírusok, ami azt jelenti, hogy nagyon szeretik az idegdúcokat, és amikor az immunrendszerünk a csúcsán van, nem tudnak velünk mit kezdeni, de akkor is lappanganak, a szervezetünkben és arra várnak, hogy mikor tudnak minket megtámadni.

Nemcsak zajhatásra, hanem stresszes állapotban ezért vagy hirtelen, vagy pedig szépen, alattomosan, alig észrevehetően fejtik ki károkozó hatásukat, ezért egyszer csak megjelenik a páciens, hogy zúg a füle.

Visszafordítható a fülzúgás?

A fülzúgás nagyon érdekes betegség annak fényében, hogy sokszor nem produkál hirtelen vagy jelentős problémát, de szervi elváltozás esetén mégis gyakran visszafordíthatatlan. Ehhez pedig néha nem is kell túl nagy zajártalom.

„Ezt tapasztaljuk például a kamionvezetőknél vagy sofőröknél, hogy igazából nincsenek olyan nagy zajban, ahol elő kellene írni például a zajvédelmet, de az évtizedeken keresztül a testüket érő remegés és rezgés ugyanúgy kiválthatja a szőrsejteknek a pusztulását és ezáltal a fülzúgás érzetet.”

A probléma jellemzően ebből, a szőrsejtek pusztulásából fakad, hiszen ezek a receptorok nem állíthatók helyre, nem létezik olyan készítmény, ami segíthet a problémán, de nagy baj az is, hogy sokan halogatják a szakorvosi segítségkérést is.

A rövid ideje fennálló fülzúgásnál ezért még gyakran nincs olyan nagy sérülés, a probléma akár kezelhető is lehet a megfelelő módszerekkel, de akinek már 5-6 éve zúg a füle, ott vélhetően olyan súlyos elváltozások állnak a háttérben, amelyek a legtöbbször visszafordíthatatlanok.

Hívás